4 Ungarisch

Hogyan nézhetne ki egy olyan világ, ahol nem a profit diktál?

A karaván témája a kérdések – a karaván feladata, hogy az egész emberiség képviselőinek lehetőséget adjon arra, hogy megvitassák ezeket a kérdéseket, és ha lehetséges, válaszokat találjanak rájuk.
A kérdések jellege nem az, hogy hogyan lehet valamit javítani a meglévő körülmények között, hanem az, hogy mit kell megváltoztatni a körülményekben általában, különösen az emberek közötti anyagi függőségi viszonyokban:
Vajon a világ összes emberének élelmiszerellátása megvalósítható lenne, ha egyetlen részvényes sem keresne rajta? Vajon épülnének-e kórházak, utak és iskolák, autók, repülőgépek és játékok, ha nem keresnének rajtuk pénzt a tőzsdei szereplők?  Hogyan működnének a bankok, ha nem lenne többé kamat? Hogyan változna meg a tulajdonjog, ha nem lenne többé öröklés?

  • A víz a túlélés legfontosabb eszköze. Három nap víz nélkül minden ember meghal. Az anyagi feltételek adottak ahhoz, hogy minden embernek legyen ivóvize. Ennek ellenére az emberiség 70%-a nem jut ivóvízhez, ezért számtalan ember, különösen gyerekek halnak meg naponta a piszkos víz miatt: Mi ennek az oka? Meg lehetne ezt változtatni? Hogyan lehetne ezt megváltoztatni? Miért nem ez a politika első számú prioritása?
  • Hogyan lehetne mind a 8 milliárd emberhez ivóvizet juttatni?
  • Ma a világon van elég élelem, tér, tudás, technológia, hogy 8 milliárd embert tápláljon, de az emberek µ töredéke elképzelhetetlenül sokat birtokol, az emberek nagy többsége pedig szinte semmit: Mi az oka? Ez az „emberi természet“? A kevesek kapzsisága? Egzisztenciális félelmek? Még ha ezek a múltban talán indokoltak is voltak, nem váltak-e már régen feleslegessé?
  • Hogyan tudjuk biztosítani, hogy 8 milliárd embernek legyen elég élelme, tető a feje felett, és hogy minden ember tehetségének megfelelően fejlődhessen anélkül, hogy elnyomásnak lenne kitéve?

*

  • Az összes ember tudatának megváltoztatásával ezek az ellentmondások egyik napról a másikra megváltoztathatók: Milyen lenne ennek a másik tudatosságnak a jellege? Hogyan lehetne ezt a másik tudatosságot kifejleszteni? Hogyan lehetne ezt megvalósítani?
  • A gazdag embereknek „le kellene mondaniuk“ az „előnyökről“, vagy emberileg gazdagabbak lennének?
  • Mi a szerepe azoknak a vallásoknak, amelyek az emberi egyenlőséget követelik, de évezredek óta nem tudták megvalósítani? Ez az egyedüli képviseletre való igényüknek köszönhető?
  • Az igazságosság eszméje még nem alakult ki elég világosan?
  • Mi okozta a szocializmus modelljének kudarcát?
  • Van-e értelme a szovjet köztársasági struktúráknak mint politikai szerveződési formának?
  • Az eddigi tapasztalatok után a választások elavulttá váltak a szavazás révén?
  • Van-e értelme visszatérni az eredeti görög sorsolásos választási rendszerhez?
  • Talán léteznek teljesen új szavazási és döntéshozatali módok, amelyek valóban megfelelnek az emberek kívánságainak és igényeinek, esetleg az informatika segítségével?
  • Mit jelent konkrétan a „szabadság mindig a másik szabadsága“? Hol vannak a határok?
  • Milyen jellegű az emberek közötti kommunikációs struktúra, amely lehetetlenné teszi az emberek emberek feletti uralmát?
  • Hogyan tudjuk meggyőzni a jelenlegi haszonlesőket arról, hogy jobban járnának, ha hatalmukat és erőforrásaikat egy humánus világ megteremtésére használnák?
  • Hogyan lehet a felelős hatalmasságokat újragondolásra bírni? Tényleg annyira hiányzik belőlük az empátia, hogy nem értik meg ezt az igényt?

*

  • A mozgás alapvető emberi szükséglet, az emberi szabadság kifejeződése: de vajon az autó alapvető emberi szükséglet-e?
  • Hogyan nézne ki egy ésszerű közlekedési eszköz? Milyen feltételeket igényel az optimális használatuk?
  • Ha utazunk, más emberek, kultúrák és országok megismerése alapvető emberi szükséglet: Hogyan lehet őket kielégíteni a környezet tönkretétele nélkül?
  • Lenne értelme egy olyan alkalmazásnak, amely minden mozgásigényt úgy koordinál, hogy többé nincs szükség menetrendekre, hanem amint ennyi és ennyi ember akar ugyanabba az irányba menni, az alkalmazás megszervezi a közlekedési eszközt és annak üzemeltetőjét, hogy mindenki elérje a célját – vagy ez egy újabb horrorisztikus ötlet lenne, még akkor is, ha minden adatot azonnal törölnének, hogy senki ne tudjon visszaélni vele?
  • Ha csak egy és nem sok konkurens cég gyártana autókat, számtalan magasan képzett informatikus végezhetne más munkát: milyen hasznos dolgokat tudnának előállítani?
  • Mekkora a tisztán anyagi költsége egy drága BMW/BENZ/AUDI/VW stb.
  • Hány millió tonna acélt, mennyi munkaerőt és munkaidőt takarítanának meg, ha az autóknak csak tíz százalékát gyártanák le?

*

  • Hogyan határozzák meg magukat a felesleges termékek?
  • Mennyi energiát használnak fel a felesleges termelésre?
  • Az atomerőművek kérdése magától megoldódik, mert szükségtelenné válnak, ha nem termelünk többé felesleges termékeket?
  • Hogyan lehet felismerni azokat a termékeket, amelyeket elsősorban a pénzkeresés érdekében találtak ki?
  • Hogyan lehet felismerni a kizárólagosan hasznos termékeket?

*

  • Hogyan valósulnának meg a székek, paradicsomok, autók, kórházak, tanintézetek stb., ha senki sem keresne belőlük, aki nem vesz részt a munkafolyamatban?
  • Hogyan számolják ki a bért, ha a jutalmazandó személy munkájából nem keres külső személy, aki nem működik közre? Erőfeszítés, edzés, idő, életkor, igények, szórakozással vagy anélkül stb.?
  • Mennyivel alacsonyabbak lennének az árak és mennyivel magasabbak a bérek, ha senki sem segítene keresni, aki nem dolgozik?
  • Látott már valaki pénzt „dolgozni“ a homlokának verejtékével?

*

  • Mik a helyes és mik a helytelen igények?
  • A világháló feltalálása óta ki lehetne számolni, hogy a világ minden pontján, minden embernek milyen igényei vannak, és hogyan lehetne ezeket a legegyszerűbben kielégíteni: hogyan néznének ki erre azok a programok, amelyek nem a tulajdonosok profitját szolgálják, mint a Google, az Amazon és társai, és amelyek eredményei nem arra szolgálnak, hogy hamis, felesleges igényeket sugalljanak? Ki tudná és ki akarná őket programozni?

*

  • Ha a fogyasztás helyettesítő elégedettség: mit helyettesít? A kommunikáció, a szex, a kielégítő munka stb. hiánya?
  • Hogyan valósíthatjuk meg azt, amit a fogyasztás helyettesít, és hogyan tehetjük feleslegessé a fogyasztást?
  • Hogyan alakítható át a verseny eszméje olyanná, amely nem kiszorít másokat, hanem inkább kölcsönösen inspirálja a versenytársakat?

*

  • Hogyan kerülhetnénk el a gyárilag előállított, túlzott mennyiségű cukrot, sót és minimálisan adagolt függőséget okozó mérgeket tartalmazó élelmiszereket, amelyek függővé és beteggé teszik az embereket?
  • Tényleg szükséges a sajtot felszeletelni, minden egyes szelet közé műanyag fóliát tenni, és apró egységekbe csomagolni, hogy a fogyasztó számára hozzáférhető legyen?
  • Mennyi erőfeszítéssel jár, ha ilyen munkát magad végzel, és egy edénnyel vásárolsz?
  • Miért van az, hogy a „mangós almaszósz“ apró, sok munkát és anyagot igénylő üvegekben kapható, holott bárki sokkal finomabbat is készíthet magának?
  • Mindenki ismer olyan embereket, akik szeretnek ilyen dolgokat készíteni, és akik szeretik elajándékozni a felesleget, és mindenkinek vannak olyan szerelmesei, akiknek a feleslegét szívesen elajándékozza: hogyan lehetne ezt a cserét megszervezni 8 milliárd között?
  • Mennyi időt spórolsz meg, ha megveszel egy befőttesüveget ahelyett, hogy magad készítenéd el a tartalmát?
  • Annyira fontos ez az idő, hogy el kell fogadni az ipari termelés hátrányait? Honnan jön az állítólagos időnyomás?
  • Mennyi anyagot, időt és energiát lehetne megtakarítani, ha az ilyen üvegeket nem lehetne többé megvásárolni?
  • Hogyan lehetne megtervezni és megszervezni a friss élelmiszerek címkézését és forgalmazását anélkül, hogy számtalan karton-, műanyag-, üveg- vagy kerámiaedényt gyártanánk, költséges reklámokkal?
  • Nem lehetne mindez sokkal vonzóbb, szórakoztatóbb és változatosabb, ha az adott gyártók ezt a saját környezetükben valósítanák meg?
  • Az ózonréteg eltűnőben van, főként a magas húsfogyasztás miatt. Vannak más okai is ennek a fogyasztásnak a húsfüggőségen és a termelők profitorientáltságán kívül?
  • Világszerte kutatások folynak a hús alternatíváiról: hogyan lehetne elérni, hogy a gondolkodásmód a kevesebb hús felé forduljon?

*

  • Mit lehetne fegyverek helyett előállítani? Játékok felnőtteknek? Vidámparkok? Versenyautók és versenypályák az autómániásoknak? Mi más?
  • Hány ember vesz részt a termelésnek ezen a területén? Milyen különleges képességekkel rendelkeznek? Milyen más területeken lehetne őket használni?
  • ­Tudósok interdiszciplináris ­csoportjai kidolgozhatnának egy tervet, hogy mennyi időre lenne szükség a védelmi iparágak bezárásához, és milyen alternatív iparágakba ­lehetne átstrukturálni őket­: van-e értelme egy ilyen dolognak? Ha igen, hogyan lehetne egy ilyen vagy ehhez hasonló eljárást érvényesíteni?

*

  • Szükséges-e egyáltalán munkaalternatívákat keresni, vagy a technikai fejlődésnek nem éppen az a célja, hogy megszabadítsa az embereket a méltatlan munkától, hogy szabadidejük legyen az életük élvezetes alakítására?
  • Talán a profit diktatúrája miatt van az, hogy helyette „munkanélküliek“ jönnek létre, akik elszegényednek, míg a nem produktívan dolgozó „vállalkozók“ egyre gazdagabbak lesznek?

*

  • A reklámok óriási mértékben meghatározzák a mindennapi életet, és a tájékoztatáson kívül szükségtelenek: mi a különbség a tájékoztatás és a reklám között?
  • Mit tesz a reklám és a csomagolás az emberekkel?
  • Mi a különbség a szükséges és a felesleges csomagolás között?
  • Hogyan lehetne a csomagolást a minimálisra csökkenteni?
  • Unalmas lenne egy reklámok nélküli világ?
  • Mitől lenne színes a világ, ha nem lenne reklám? Festett házak? Művészek által tervezett középületek homlokzatai? Köztereken, parkokban és tömegközlekedési eszközökön elhelyezett hirdetőtáblák?
  • A reklámszakmából felszabadult grafikusok felszabadult energiáikat ezekre a területekre tudják-e fordítani?
  • Mennyi társadalmi erőfeszítést lehetne megtakarítani, ha a reklámokat megszüntetnénk?

*

  • Hány embernek van részvénye a világon? Mivel járulnak hozzá ezek az emberek a mindenki más számára produktív munkához?
  • A világ teljes pénzének mekkora része létezik részvények és tőzsdei jegyzések formájában?
  • Vajon a tisztességes élethez szükséges termékek előállítása és elosztása működött-e a kamatlábak, a részvények és tőzsdék, valamint az árutőzsdék nélkül is?

Ez csak egy töredéke azoknak a kérdéseknek, amelyeket mostantól kezdve ki kell terjeszteni – a Karavánon megvitatandó kérdéseknek.